Táplálékkiegészítők és gyógygomba kivonatok használata megelőzés céljából

TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK ÉS GYÓGYGOMBA KIVONATOK HASZNÁLATA MEGELŐZÉS CÉLJÁBÓL

Emésztési, anyagcsere problémák

A szervezet anyagcsere-folyamatai mellett keletkező méreganyagok. az egészségtelen életmód következményei. Mindenki szervezetében keletkeznek méreganyagok, melyeket a szervezet nem tud kiválasztani a kiválasztó rendszeren keresztül.

Az emésztés egyensúlyának bármiféle zavara a belső mérgezés egyik legfőbb forrása. Ez a finom egyensúlyi állapot sok tényezőtől függ. Nagyon fontos a megfelelő nyál-, gyomornedv-, hasnyálmirigynedv-, bélnedv- és epeelválasztás, ehhez harmonikusan kapcsolódó bélmozgás, valamint a bélflóra (bélbaktériumok) normál összetétele.
A székrekedés hihetetlenül megnöveli a méreganyagok felszívódását időben és mennyiségben egyaránt. A bélbaktériumok nem megfelelő összetétele a belső méreganyag felhalmozódás másik fontos forrása. Ezen változások jelzik emésztőrendszerünk egyensúlyának a felbomlását.

A baktérium-egyensúly felbomlása sok mérgező, terhelő anyag bejutását eredményezi. Az emésztés helyetti rothadás és erjedés ráadásul károsítja a bélfal nyálkahártyáját. A károsodott bélfalon keresztül kontrollálatlanul jutnak a vér- és nyirokrendszerbe a rothadás és erjedés bomlástermékei. A károsodott bélnyálkahártya átereszti a káros bomlástermékeket, melyek csökkentik ezen nyálkahártya regenerációs képességét. A vastagbél baktériumainak nem megfelelő összetétele további komplikációkat okoz, különösen az epesavak lebomlásával kapcsolatban.

A vastagbélben olyan baktériumtörzsek szabadulhatnak fel, melyek az epesavakat rákkeltő anyagokká alakítják. Ezek a baktériumok főleg olyan embereknél szaporodnak el, akik túl sok húst, mellette túl kevés zöldséget és gabonafélét fogyasztanak. Bármilyen hihetetlen a vastagbél károsodása még a szájüreg baktérium összetételére is rossz hatással van. Például nemcsak a fogápolástól, étkezéstől függ a fogak állapota, hanem a vastagbél állapotától is.

Az emésztőrendszeri mikroorganizmusok nem megfelelő összetétele segíti a gombák és penészgombák elszaporodását először az emésztő-rendszerben, később átterjedve más szervekre, súlyos esetekben az egész szervezetre. Kiirtani nem kell és nem is lehet. A gombák jelenléte az emésztőrendszerben egy bizonyos mértékig természetes, és a szervezet szempontjából kívánatos is. Ezen gombák egy idegen testet képviselnek a belekben, ezáltal késztetik az immunrendszert jobb működésre. Másrészt segítenek a szervezetből eltávolítani a nehézfémeket.
Amint azonban túlszaporodnak a szervezetben, rettentő sok problémát okoznak. A szaporodásukhoz és létfenntartásukhoz nélkülözhetetlen anyagokat a mi szervezetünkből használják fel. Bomlástermékeiket a mi szervezetünkbe bocsátják ki. Élősködnek bennünk. Nem csoda, ha ezek a betegek fáradtak, sajnos sok más betegségben is szenvednek.

Ha túlsúlyosak vagyunk, mozgásszegény az életmódunk, étkezésünk rendszertelen, idegrendszerünk kiegyensúlyozatlan, folyadékfogyasztásunk alacsony, alvásunk nem megfelelő, biztosak lehetünk benne, hogy az úgynevezett mérgezés állapotában vagyunk. Gyanakodhatunk a következő tüneteknél is: székrekedés, hasmenés, erős szagú izzadás vagy vizelet, szájszag, rossz lehelet, lepedékes, duzzadt nyelv, ínysorvadás, gyorsan romló fogak, felfúvódás, étkezés utáni fáradtság. Ennél az állapotnál a méreganyagok, melyek, mint említettem, főleg az emésztőrendszerben keletkeznek, egyenesen a májat célozzák meg.

Az emésztőrendszer visszérhálózata, mely a tápanyagokat és a méreganyagokat is szállítja, egyenesen a májba vezet. A máj az az elsődleges szerv, mely kiválasztja, átalakítja, semlegesíti azokat az anyagokat, melyek az emésztés folyamán keletkeztek.

Laborvizsgálatokkal legegyszerűbben a zsírok anyagcseréjét tudjuk megfigyelni. Ha táplálékunkban túl sok a zsír, a máj nem képes ezeket rögtön átalakítani, ezért nemcsak emelkedik a vér zsírtartalma, hanem zsírosodik a máj is. A máj mindenképp eleget akar tenni annak a feladatának, hogy a vérből a zsírt feldolgozza. A fel nem dolgozott zsírtömeget részben a saját sejtjeiben raktározza el. Így keletkezik a zsírmáj.

Azokat a méreganyagokat, melyeket a máj nem tudott átalakítani olyan formára, hogy a kiválasztó rendszer kilökje a külvilágba, azok a méreganyagok a szervezet raktáraiban rakódnak le.

Legfőbb kiválasztó szervünk a vese. Ezért fontos, hogy sok jó minőségű folyadékot igyunk, ezzel segítsük a vese munkáját. A vesének segítségére vannak más szervek is a kiválasztásban, ilyen a bőr – gondoljunk csak az izzadásra. Hasonlóan segít a tüdő, vannak anyagok, melyek légzéssel távoznak a szervezetünkből. A megfelelően működő emésztőrendszer is fontos része a kiválasztásnak.

A legnagyobb raktározóhely a kötőszövet. Ide tartoznak a csontok, ízületek, inak, izmok, zsírszövet, bőr, belső szervek váza és még sorolhatnám. Ez a magyarázata annak, hogy az idősebb embereknek fájnak az ízületeik, hátgerincük, csontjaik, bőrük veszít víztartalmából. Amennyiben érezzük magunkon az elsalakosodást vagy másképp a méreganyagok felhalmozódásának tünetét, van néhány módszer, melyek segítségével megállapíthatjuk ezek mértékét.

Allergia, légúti panaszok

Az allergiás megbetegedések száma egyre növekszik, oka rendkívül összetett. Egyrészt a környezetben egyre nagyobb számban előforduló nem természetesen anyagok, másrészt a genetikai, pszichés és immunológiai faktorok fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

Az allergia kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában, megszűnésében több tényező játszik szerepet. Az allergiás betegség alapját általában örökletes hajlam – genetikai, biológiai háttér – képezi, amelyre az allergiás betegség családi halmozódása utal.

Ez a túlérzékenység azonban önmagában még nem feltétlen vezet az allergiás tünetek megjelenéséhez. Egyéb tényezők együtthatása is meghatározza, hogy az allergia mikor, milyen formában, milyen súlyos tünetekkel jelentkezik, egyszeri, visszatérő, vagy tartós tüneteket okoz-e. Ezek a tényezők a környezeti ártalmak, (pl. dohányfüst, légszennyezettség), a pszichoszociális tényezők, az allergének aktuális jelenléte, és a szervezet aktuális állapota (pl. stressz, fertőzés, betegség, hormonális és anyagcsere).

Immunerősítés

Akinek erős az immunrendszere, az egészséges és aki egészséges az szép is.

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez köszönhető az időjárás megváltozásának, a lehűlésnek, nyirkos levegőnek, ami kedvez a kórokozók számának növekedésében. Vannak, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre rájuk szoktuk mondani, hogy erős az immunrendszerük. Egészségünkre való odafigyeléssel erősíthetjük immunrendszerünk, erősíthetjük belső ellenállórendszerünket, megelőzhetjük és enyhíthetjük az influenza tüneteit.

Csecsemőkorban nagyon lényeges az anyatejes táplálás , hiszen az anyatej tele van olyan ellenanyagokkal, amelyek a kicsit számos fertőzéstől megóvják. Azoknak az édesanyáknak sem kell elkeseredniük, akik nem tudják szoptatni a kisbabájukat, mert ma már a tápszergyártók is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az anyatej hatását minél jobban meg tudják közelíteni készítményeikkel. A mai modern tápszerek egy része már immunerősítő hatással is rendelkezik.

Az olyan kisbabáknak, vagy akár nagyobb gyerekeknek, akik rossz étvágyúak, nehezen esznek, remek immunerősítő hatásuk miatt ajánlott a probiotikumok fogyasztása. Ezek a termékek nem csak az immunrendszert képesek a bélrendszeren keresztül támogatni, hanem a gyermek étvágyát is rendezhetik. Vannak olyan készítmények is, amelyekkel nem csak a probiotikumról gondoskodhat a szülő, hanem a vitaminpótlásról is.

Az olyan gyerekek számára, akik egyik fertőzésből a másikba esnek, érdemes immunerősítő készítményeket adni. A gyermek immunrendszere e készítmények szedése idején megtanul védekezni, ellenanyagot termelni a kórokozók ellen, hogy amikor ténylegesen találkozik egy ilyen baktériummal, akkor harcra készen várja a kórokozókat.

Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. A bélflóra nemcsak a táplálékok lebontásában vesz rész, hanem képes a nem kívánatos baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal szemben megvédeni, illetve számunkra nélkülözhetetlen vitaminokat is termel. A bélflóra megóvása érdekében együnk naponta élőflórás joghurtot és rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt (cékla, retek, brokkoli, alma, déli gyümölcsök.

A növényekben lévő A- , B-, C-, és E-vitaminok és más antioxidánsok fokozzák a szervezet ellenálló képességét. Időszakonként ajánlatos valamilyen tisztítókúrát tartani, ha hosszú ideig szeretnénk egészségesünket megőrizni.

Immunrendszerünk erősítésében sokat segít a rendszeres mozgás is.

Töltsünk minél több időt a friss levegőn, mozogjunk, sétáljunk, kocogjunk, biciklizzünk a szabadban. Emellett fontos az egész test lazítása, mellyel a stressz ellen küzdhetünk. Érdemes rendszeresen szaunába járni, ami nagyon hatékony salaktalanító, immunerősítő és értorna.

Manapság egyre közkedveltebb az infraszauna, amely a salaktalanító hatás mellett feltankolja szervezetünket éltető fénnyel, mellyel oldja az emberi szervezetben felhalmozódott feszültséget. Az infravörös sugarak összetétele azonos a napsugáréval, azonban nem tartalmaz károsító UV fényt.

Csontritkulás megelőzése

35 éves kor fölött szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.

A csont ereje a csont alakjától, méretétől és sűrűségétől függ. A csontsűrűséget egyrészt a csont ásványi anyag tartalma (főleg kalcium és foszfát), másrészt szerves anyag tartalma (pl. kollagén-rostok) határozza meg. A csontritkulás nem befolyásolja a csontok alakját és méretét, a csontsűrűség viszont fokozatosan csökken az ásványi anyagok és a szerves alkotórészek arányos megkevesbedése miatt. Jelenleg is kutatás tárgya, hogy mi okozza ezt a változást, de a folyamat nagy valószínűséggel a csontkeletkezés zavarával kapcsolatos.

Az élő csont folyamatos átépülésben van. Az állandóan keletkező új csontszövet mellett a régi folyamatosan lebomlik, ami kb. 2-3 hónap alatt egy fiatal felnőtt teljes csontozatának megújulásához vezet. Gyerekkorban a csontképzés gyorsabb, mint a csontbontás, ezért a csonttömeg növekszik. A 30-as életévekre a csonttömeg eléri a maximumát, a csontképzés egyensúlyt tart a csontlebontással. Ezután (hacsak az egyén nem kimondottan aktív fizikailag) egy kicsivel kevesebb új csont keletkezik, mint amennyi lebomlik.

A csontritkulás kockázata nagymértékben függ attól, hogy 35 éves korig mekkora csonttömegre tett szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni a későbbiekben. Minél nagyobb volt a maximális csonttömeg, annál kevésbé valószínű, hogy az időskori csontvesztés eljut az csontritkulás stádiumába.

Az egészséges csontképzéshez elegendő D-vitaminra és kalciumra van szükség a táplálékban. A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium bélből való felszívásához, maga a kalcium pedig azon túl, hogy a csont alkotórésze, serkenti a csontképzést. A D-vitamin és a kalcium elégtelen bevitele növeli az csontritkulás kockázatát.

Idegrendszer, szellemi frissesség

Egy amerikai kutatás szerint az agyműködés és a memória jelentősen javítható olyan életmódváltással, melynek fő alkotóelemei az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stresszkezelő technikák alkalmazása, illetve különböző memóriafejlesztő gyakorlatok.

A kutatók már korábban is feltételezték, hogy az étkezésnek és a rendszeres testmozgásnak nem csak a fizikai, hanem a mentális egészség fenntartásában is nagy szerepe van. Emellett megfigyelték a memóriajátékok és stresszkezelő technikák alkalmazásának hatását a fentiekkel egyidejűleg alkalmazva. Arra a következtetésre jutottak, hogy jelentősen növelik az agyműködést és a kognitív funkciókat.

A vizsgálat során két héten át kísérték figyelemmel az egészséges életmód stratégiát követő résztvevőket, mely a következő feladatokból állt:
– Az agy edzése céljából keresztrejtvény-fejtést és egyéb memória játékokat kellett napi rendszerességgel végezni.
– A fizikai egészség megőrzése érdekében a napi séta a program része volt.
– A résztvevők naponta ötször étkeztek, ám csak kis mennyiségű ételt vettek magukhoz, hogy megelőzzék a vér glükóz-szintjének csökkenését. A glükóz az agy egyik legfontosabb energiaforrása. A diéta alapját omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban és alacsony glikémiás indexű szénhidrátokban gazdag étrend alkotta.
– A stressz levezetésére a résztvevők naponta végeztek relaxációs gyakorlatokat. Ez azért is fontos, mert stressz hatására a szervezet kortizont termel, mely károsíthatja az agysejteket és a memóriát.

A vizsgálat bebizonyította, hogy az egészséges életmód hosszútávon javítja a memóriát, s a résztvevők verbális képességei is javulnak általa.
Természetesen az egészséges életmódra való áttérésnek két hét alatt nincsenek látványos eredményei, ám hosszú távon nem csak testi, hanem szellemi állapotunkat is jelentősen javítja.

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás még mindig az egyik leggyakoribb halálok. Kialakulása szorosan összefügg az életmóddal.

A betegség kialakulásának csökkentése érdekében a táplálkozásban nagy hangsúlyt kell fektetni a túlzott zsírbevitel elkerülésére, a megfelelő kalcium, magnézium, szelén, C-vitamin, B6-vitamin, E-vitamin, polifenol és a megfelelő mennyiségű élelmi rost fogyasztására, valamint a megfelelő testmozgásra.

Az életmód megváltoztatása is elegendő ahhoz, hogy a meglévő érelmeszesedések visszafejlődjenek. Az arterioszklerózist nem kell végzetes, visszafordíthatatlan betegségként kezelni. A megfelelő életmód kialakításával segíthetünk egészségünk megőrzésében. A mozgás és a diéta mellett a stressz és a lelki egészség is kiemelkedő szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában. A lelki egyensúly és bizonyos szívbetegségek között szoros kapcsolat van. A tartós stressz a vérnyomás és a vér koleszterintartalmának emelkedéséhez vezet. Ami mozgás és kikapcsolódás hiányában elősegíti az érelmeszesedést és az ebből adódó betegségek kialakulásában. Ezért fontos a rendszeres életmód, amely során kerülni kell a túlzott stresszt.

A táplálékkal felvett kellő mennyiségű ballasztanyag megakadályozza a zsírok és a koleszterin felvételét a belekből. Ezért étrendünk legyen lehetőleg zöldségekben, gyümölcsökben és salátafélékben gazdag. Ezek elegendő mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, amelyek gátolják a gyulladásos folyamatok következtében fellépő károsodásokat.
A vegetáriánus táplálkozás során nagy mennyiségű flavonoid kerül szervezetünkbe. Ez a hatóanyag kedvező hatást gyakorol a keringésre, valamint a rák kialakulását gátló anyagnak is tartják.
Fontos szerepe van még a táplálékok telítetlen zsírsavtartalmának is. Ezek a zsírsavak elsősorban az értékes növényi hidegen sajtolt olajokban találhatók.